Torgyik Judit

Esélyegyenlőség: elméleti keretek és a megvalósítás lépései

 

A Pécsi TudományegyetemBTK Neveléstudományi IntézeteDr. Varga Aranka szerkesztésében nemrégiben jelentette meg az Esélyegyenlőség a mai Magyarországon című kötetet, amely interdiszciplináris megközelítésben, friss adatokra támaszkodva mutatja be az esélyegyenlőség fő területeit és a legfőbb esélyegyenlőségi csoportok aktuális társadalmi helyzetét hazánkban. A szerkesztő és munkatársai évek óta komolyan foglalkoznak a témakörrel, melynek nyomán összegyűlt elméleti és tapasztalati tudásukat, kutatási eredményeiket e kötetbe foglalva tárják az érdeklődő olvasók elé. Szerencsés, hogy mind a tudományos megközelítés, mind pedig a megvalósítás napi gyakorlata helyet kapott a műben. Ebből adódik, hogy a könyv az elméleti valamint a gyakorló szakemberek, és a felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók érdeklődésére egyaránt számot tarthat, hiszen mindannyiuk számára tartogat tanulságokat. A könyv komplex szemlélete és átfogó látásmódja révén kisebbségtudományi, pszichológiai, neveléstudományi, jogi, szociológiai, szociálpolitikai téren, hazai és nemzetközi vonatkozásban láttatja az érintetteket és a vizsgált témaköröket. Ily módon több tudományterületet átölelve széles spektrumon tájékoztat. A kötet tudatosan megformált, szisztematikusan kialakított, pragmatikusszerkesztői tematikáján szépen végigvonul az a gondolat, amely közös pontokon kapcsolja össze az egyes csoportokat, s vissza-visszatérően elemzi azonos, illetve más-más vonatkozásban esélyegyenlőségi kérdéseiket.

A szerkesztő három tematikus egységbe rendezte az írásokat. Az első logikai egység keretet ad az esélyegyenlőség és a befogadó társadalom céljainak értelmezéshez, funkciója a konceptualizálás, az egységes gondolati keretek megteremtése. A könyv második, s egyben leghosszabb része alkotja a kötet fő részét, a mélyszegénységben élők, a cigányok, a nők, a gyerekek, az idősek és a fogyatékkal élők jellegzetes helyzetét, problémáit tárja elénk. A harmadik tematikus egység, befejezéskéntgyakorlati támpontokat és példákat ad a megvalósítás támogatására.

A következőkben az egyes fejezetek közt kalandozva kívánjuk bemutatni a kötet tartalmát. A szerkesztő a kötet elején,az elméleti keretek és az alapfogalmak tisztázására vállalkozott, majdBigazzi Sára az előítéletnek kitett csoportokra fókuszálva értelmezi új aspektusokat is felvonultatva az előítélet, a sztereotípia jelentését, jelenlétét.Orbán Anikóaz esélyegyenlőség megvalósítását célzó uniós és hazai törekvésekre világít rá. Az Európai Unió lényeges célként jelölte ki az inkluzív társadalom létrejöttét, a társadalmi kohézió erősítését. Mindenki számára jó minőségű élet ott lehet, ahol nem rekesztődik ki senki, ahol a hátrányban lévőknek is segítő kezet nyújtanak, s ahol kooperáció, együttműködés jellemzi a különböző élethelyzetben lévő csoportokat. Ebben a folyamatban született meg az EU 2020 stratégia, amely kijelölte azokat a prioritásokat, amelyek közelebb visznek a tagállamok jólétéhez, s egyúttal a lakosság jól-létéhez. Az EU pénzügyi alapjainak szétosztása során pontosan e célokat kell szem előtt tartani, amelyek a közös jót szolgálják. Helyi szinten mindez párbeszédet, az együttműködés megteremtését, a közös gondolkodást, célok, feladatok kitűzését kívánja meg a lokális szereplőktől, az állami intézményektől kezdve egészen a civil szervezetekben megjelenő egyénekig. Orbán Anikó által írt fejezetek bemutatják az uniós célokat és azok hazai leképeződését, a törvények, jogszabályok szintjén, összekapcsolva az európai és a hazai célképzést. Cserti Csapó Tibor és Orsós Annaa mélyszegénységben élők és a cigányság helyzetét tárják elénk, kifejezve, hogy e két csoport tagjai, jelentős mértékben átfedik egymást. Kiemelik, hogy még ma is igen sok, megközelítőleg 1600 (!) gettó létezik az országban, ahol különösen rossz infrastrukturális körülmények között élnek. Szemenyei Mariann és Végh Zoltán Ákos a gyerekek szempontjából készítenek problématérképet. Noha az EU 2020 stratégia egyik lényeges célkitűzése a korai iskolaelhagyás csökkentése, a kötelező iskolázás, hazai 18-ról 16 évre történő leszállítása nem áll ezzel összhangban. A fejlett országok a tudástőkére és a befogadásra építenek. Érdemes figyelembe venni, azt a nem mindenkor és nem mindenki előtt tudatosodott jellemzőt, miszerinta tanulás, az iskolában töltött idő nem csupán az egyén, hanem a társadalom egésze számára is haszonnal jár,  a köz érdekét, s egyúttal a társadalom fejlődést szolgálja.Az alacsony hozzáadott értékű munkák elvégzésére Európában már alig-alig van igény, a társadalmi, gazdasági fejlődés a sokféle kompetenciával, modern ismeretekkel és képességekkel rendelkező szakemberektől várható. A kiművelt emberfők az egész országnak hasznára vannak. A fiatalok tanulása jó befektetés. Kokas Dóra és Lakatos Szilvia a nők esélyegyenlőségét mutatja be, kiemelve néhányélő problémát. A fenti szerzőpár az idősek helyzetét is leírja, s elgondolkodtató képet kapunk az aktív időskor jelentéséről, kritériumairól, feltételeiről.S közben azon tűnődhetünk, mi mindent kell még tennie hazánknak az idősek helyzetének javításáért. Horváth Péter a fogyatékkal élők vonatkozásában vizsgálódik, s e téren különösen hasznos, hogy a további tájékozódást segítő jogszabályi háttérről és a fogyatékosságügyi szervezetek internetes elérhetőségéről linkgyűjteményt és jegyzéket közöl.

A kötet harmadik része Híves Tamás írásával kezdődik, aki az esélyegyenlőségi programok kialakításához kapcsolódó adatgyűjtés és elemzés gyakorlati kérdését segíti. A szerző hozzájárul a statisztikai adatbázisokban való eligazodáshoz, a lokális jellemzők országos összehasonlításához. Arató Ferenc és Varga Aranka az esélyegyenlőségi tervek készítésének menetét, szempontjait veszik sorra, a tőlük megszokott racionális, pragmatikus és logikus gondolatmenet mentén. S végül Trendl Fanni és Varga Arankazárófejezete igazán szép példákat mutat be az önsegítés, az összefogás, az esélyteremtés vonatkozásában.

A kötet célja, koncepciója jól artikulálódva kifejezi, hogy az egyes esélyegyenlőségi csoportok helyzetének javítása: mindannyiunk érdeke. Az itt leírtak több tudományterület anyagához kapcsolódnak, ugyanakkor a települési esélyegyenlőségi programok megírását is nagyban segítik. A kötetet Forray R. Katalin professzor asszony előszavában megfogalmazottakhoz kapcsolódva, recenzensként magam isfigyelmébe ajánlom mindazoknak, akik fontosnak tartják hazánk fejlődését, társadalmi kohéziójának erősödését.

 

Varga Aranka (szerk.) (2013): Esélyegyenlőség a mai Magyarországon, Pécsi Tudományegyetem, BTK NTI, Pécs, 231.o.

A kötet letölthető: http://wlislocki.tamop.pte.hu/