Pápai Boglárka

Az antirasszizmus újragondolása

FloyaAnthias és Cathie Lloyd által szerkesztett könyv címe Az antirasszizmus újragondolása az elmélettől a gyakorlatig (RethinkingAnti-racismsFromTheorytoPractice), melynek tartalmát szeretném röviden ismertetni.

A könyv célja, hogy új gondolkodásmódokat vegyen fontolóra az antirasszizmusról, és ezeknek az antirasszista politikára gyakorolt hatásukról. Továbbá elemzi azt is, hogy ezek a megközelítések hogyan segíthetnek jobban megérti a faji ellentéteknek és gyűlöletnek a jelenkori formáit, és hogyan tudnak eszközöket biztosítani a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcban, egy átfogóbb, nemzetközi szinten. A multikulturalizmus elleni kritika, hogy tárgyiasította és nélkülözhetetlenné tette a kultúrát, illetve az ehhez kapcsolódó bírálat az antirasszizmussal szemben, hogy objektivizálta és esszenciálissá tette a faji csoportokat, megszabta a paramétereket.

Bármely jelenkori vizsgálatnak a rasszizmusról és az antirasszizmusról a növekvő transznacionalizáció társadalmi összefüggésében kellene történnie. Globalizált hálózatok jellemzik a modern társadalmakat minden szociális szinten, beleértve a kulturális és gazdasági szinteket is. Habár ez nem minimalizálja az etnikai és a kulturális kapcsolatok fontosságát, viszont azt jelenti, hogy ezek a kapcsolatok egyre inkább nemzetközi, és nem nemzeti szinten működnek. A globális hálózatok – szükséges, hogy figyelembe vegyük mind a formális, mind az informális hálózatokat – növekvő fontossága megváltoztatta a politikai és gazdasági vezérelveket.

Nemzetközi kezdeményezések során megvizsgálták az internacionális együttműködés lehetőségét egy új megvilágításban. Jelentős előrelépések voltak az alábbi területek megértésében: a szocális hálózatok szerepe, a szociális és kulturális tőke a vándorlási folyamatban és a migráns közösségek összetettségének az ismertetése – mint például a bevándorló nők megbecstelenítése. A kezdeményezés hangsúlyozta egy hatékonyabb, eredményesebbközösségi felvilágosítás és oktatás szükségét a bevándorlásról és letelepedésről, mint a faji megkülönböztetés elleni harc eszközét.

A probléma a mutlikulturalizmussal és az antirasszizmussal az volt, hogy a rasszizmust a munkásosztály hátrányos gazdasági helyzetéhez kapcsolódó módszeres, de téves elképzelések sorozataként kezelték. Míg az antirasszizmus, ellentétben a multikulturalizmussal, nyomatékosította az intézményesített rasszizmus fontosságát az előítélettel szemben, feltételezte azt is, hogy a rasszizmus ellen racionalista és intervencionista megközelítésben lehet harcolni.

A rasszizmus egy sokarcú jelenség –magában foglalja a népi sajátosságokat is. A rasszizmus a mindenkori helyzethez alkalmazkodik; függ más szociális folyamatoktól, és emiatt egy változékony jelenség, amelykerüli a világos és abszolút meghatározás végleges formáját. Az antirasszista diskurzus számos megnyilatkozásakoncentrálta rassziszmusról szóló értekezések különböző jellemzőire, például hogy a bőrszín vagy a kultúra áll a középpontban. Azért, hogy megértsük és felvehessük a harcot a faji megkülönböztetés ellen, fontos, hogy a folyamatokra, szerkezetekre és kimenetelekre összpontosítsunk az által, hogy figyelembe vesszük a félelem, fenyegetés, különbözőség és nemkívánatosság változó szerkezetét, és azoknak a csoportoknak a reakcióit, amelyekcélpontjaiezeknek a folyamatoknak. A nők diszkriminációja ellen cselekedni kell, kiváltképp, ha rasszistaalapú narratívában fogalmazódik meg. Ez magában foglalja, hogy a szexista erőszak és alsóbbrendűség felett elnézni nem szabad a társadalmicsoportok kulturális hagyományainak fenntartása érdekében.

Az antirasszizmus és a liberális multikulturalizmus kudarcai miatt új gondolkodásmódokra van szüksége a rasszizmus elleni küzdelemnek.A liberális multikulturalista keretrendszer azt jelenti, hogy az államon belüli domináns csoportképes a kissebségi faji csoportok részvételi feltételeit beállítani. Azok az érvek, elképzelések, amelyek arról szólnak, hogy egy csoportnak joga legyen követni a kultúráját és képes legyen reprodukálni magát, egy sor kérdést vetnek fel. Mi az adott kultúra? Ki határozza meg az elsődleges elemeit?

Vajon a kultúrán vagy rasszon keresztül elismert csoport jogai elsőbbséget élveznek a társadalmi osztályon, politikai ideológián vagy nemen keresztül azonosított csoport jogai felett?

Az elmúlt húsz évben különösen fekete és harmadik világbeli feministák úttörő munkát végeztek a faji és faji megbélyegzésű ügyek, illetve a feminizmus és multikulturalizmus metszéspontjainak vizsgálatában.A kultúra ügye nagyon összetett, és minden kultúrában sokszínű szokásrendszer található, olyanok is, amelyeknem állnák meg a helyüket, ha a nők függetlenségével vagy az emberi képességek fejlesztésével kapcsolatban vizsgálnánk azokat.  A nőknek többet kell beszélniük ezekről.

Mára elfogadott tény, hogy nem mindig kell rasszista szándékot vagy rasszista gondolatokat találnunk, hogy képesek legyünk rasszista szokásokra vagy kimenetelekre utalni a társadalomban.

Ezek a faji megkülönböztetések nem attól függenek, hogy vizsgáljuk a faji kapcsolatokat és tudatában vagyunk a kulturális változatosságnak, hanem hogy tanulmányozzuk azokat a folyamatokat a társadalomban, amelyekmiatt az egyenlőtlenség és az alsóbbrendűnek tekintett csoportok kivetése létrejön és fennmarad, illetve vizsgáljuk a kölcsönhatásokat a nemek, osztályok, etnikumok, rasszokés az állam között. Mialatt szükség van a büntetések súlyosbítására az erőszakot elkövetők ellen, szükség van arra is, hogy megvizsgáljuk a szélsőségesegyének szabályozására hivatott módszereket a helyi ifjúsági kultúrákban és a szociális mozgalmakban, amelyekkelkapcsolatban állnak. Más szavakkal, szociális szándékok és politikai erők együttesei rasszista erőszakként reprezentálódnak, azonbanezekkel nem lehet csak a közbeavatkozás ésszerű mintáin keresztül vagy csak jogi tilalmakon keresztül foglalkozni.

A rasszizmus társadalmi osztályokat érintő és nemi kiterjedésének a felismerése nem jelenti azt, hogy a rasszista bántalmazás elleni harc vagy a kulturális sokszínűség elősegítése kevésbé sürgős – ellenkezőleg. A társadalmi befogadást célzó törekvések fontos alkotóelemei az antirasszista munkának.

 

Bibliográfia

 

FloyaAnthias and Cathie Lloyd Rethinking (2002):Anti-RacismFromtheory of practice. Taylor and Francis Group. London and New York