Galambos Attila – Nyirati András

Antidiszrkiminációsképzés a gyakorlatban

 

Bevezető

 

Az antidiszkriminációsképzésnek komoly hagyománya alakult ki a magyarországi civil szférában.[1] Ennek oka egyrészt az antidiszkriminációs képzésben résztvevő civil szervezetek attitűdje és programjaik, illetve hogy a képzési programokat több pályázati konstrukció is támogatja (több-kevesebb anyagi hozzájárulással), másrészt az a társadalmi keret, amelyben az antidiszkriminációs képzés létrejött.

Pécsett számos civil szervezet működik,[2] melyek közül több is foglalkozik emberi jogi, illetve antidiszkriminációs képzéssel.[3] Jelen írás keretei nem engedik, hogy érdemben kitérjünk az összes Pécsett megvalósult antidiszkriminációs programra vagy kezdeményezésre, csupán egy szövetség munkájára térhetünk ki.

Az alábbiakbanbemutatjuk a Pécsett tevékenykedő Menedék Civil Szövetségantidiszkriminációsprogramjait. Ennek kapcsán kitérünk arra, hogy milyen eredménnyel, metodológiával, ideológia háttérrel működik maga a szövetség és ennek kapcsán a programok, képzések.Bemutatjuk azokat a nézőpontokat és elveket, melyek mentén az antidiszkriminációs oktatási tevékenységeinket felépítjük, végül bemutatunk néhány konkrét programot, melyek jelenleg a szervezetek égisze alatt zajlanak.

Írásunk egy szervezeti pillanatkép,amely az aktuális helyzetet mutatja be. Bízunk abban, hogy a több évnyi oktatói tapasztalat rövid összefoglalása, szervezeteink munkájának bemutatása olyan aspektusokkal gazdagíthatja az antidiszkriminációsképzéssel kapcsolatos vizsgálódási horizontokat, melyek felhasználhatók lesznek akár oktatási, akár kutatási célokra is.

 

A Menedék Civil Szövetség

 

A Menedék Civil Szövetség (Menedék) három pécsi civil szervezet összefogásából jött létre. TagjaiAz emberség erejével CUM VIRTUTE HUMANITATISAlapítvány, az Élménylelő Egyesület és a Zöld Fiatalok Egyesület (ZöFi) pécsi csoportja.[4] Mindhárom szervezet azonos területeket érintve(fenntarthatóság, kisebbségvédelem, emberi jogi érzékenység, antirasszizmus, ifjúsági programok), azonban más attitűddel dolgozik. Az emberség erejével Alapítvány tevékenységének fókuszában az emberi jogok védelme áll, a ZöFi elsősorban környezetvédelmi területen aktív, azonban minden megmozdulásukkal kitérnek más társadalmi problémákra is, míg az Élménylelő Egyesület élménypedagógiai módszerekre építve dolgozik halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban cigány származású gyerekekkel. A Szövetség tagjai közös irodát tartanak fenn és támogatják egymás munkáját (pl.: humánerőforrással, hirdetési csatornákkal, stb.).

 

A formális, nem-formális, informális tanulás szempontjai

 

Ahhoz, hogy a Menedék antidiszkriminációs képzési tevékenységét értelmezni lehessen, röviden ki kell térni azokra a színterekre, melyeken maga a képzés zajlik. A formális/nem-formális/informális tanulás fogalmi keretében határozzuk meg tevékenységünket.Érdemes megvizsgálni, hogy milyen módon értelmezhetjük a fentebb említett tanulási tevékenységeket, hogy tisztázható legyen az a metódus, ahogy a Menedék oktatási tevékenysége felépül:

 

- Formális tanulásszervezésnek nevezzük azt az oktatási színteret, ami szervezett formában, intézményesített keretek között jön létre; életkori és tudásszintbeli szempontból homogén csoportokkal, melyek egymásra épülve kapcsolódnak össze (az első osztályból a másodikba lépéssel, és így tovább); valamilyen egységes, intézményesített keretek között, deklarált módon ismeri el az elért eredményeket.

- Nem-formális tanulásszervezés a résztvevők szempontjából heterogén lehet (bár ez nem feltétel), legyen szó akár életkorról vagy iskolai végzettségről. Ezen a színtéren nem igény a résztvevők részéről az előzetes, explicit, a csoportban egységesnek feltételezett tudás az érintett témákkal kapcsolatban. A nem-formális oktatásszervezés olyan ismeretanyagra is építhet, amelyet nem jellemez konkrét tudásanyag, hanem intuíciókra, megérzésekre hagyatkozik. Ilyen nem-formális tanulási program lehet például egy emberi jogi képzés, amelynek során különböző életkorú, képzettségű, iskolázottságú személyek olyan tevékenységben vesznek részt, melynek a végkimenetelét önmaguk alakítják, ezáltal olyan attitűdökkel ismerkedhetnek meg, olyan megközelítésekkel találkozhatnak, amelyek segítségével érzékenyebben reagálhatnak a kirekesztettség vagy kirekesztés jelenségeire.

- Az informális tanulást nem jellemzi feltétlenül szervezettség, nehezen is működtethető intézményesített keretek között, azonban ez a legváltozatosabb tanulási mód. Változatos, hiszen az informális csoport által meghatározott dinamizmus működteti. Egy baráti beszélgetés (mint informális tanulási színtér) során számos olyan kérdés merülhet fel, melyek azonosak lehetnek a civil szféra fókuszpontjaival (a környezetvédelemtől kezdve a rasszizmuson át, egészen a tudatos fogyasztásig). Az Menedék szervezeteinek weboldalain és a közösségi portálokon létrejött profilokon rendszeresen érintünk a szervezeteink arculatához illeszkedő témákat, ezzel mintegy informális módon vonjuk be egy téma feldolgozásába a blograkommentelőket és a Facebookon posztolókat (például a ScreamigforChange programunk kapcsán intenzív Facebook kampányt folytatunk[5]).

 

Mindezek alapján a Menedék konkrét tevékenységei az alábbi módokon írhatóak le:

 

  1. tevékenységünk színterei oktatási intézmények mellett képzési helyszínek, online felületek, illetve további aktivitásunk területei (direkt akciók vagy demonstrációk során);
  2. a civil szervezeteket nem kötik azok az intézményi keretek és elvárások, amik például az iskolákat, így bátrabban nyúlhatunk módszerekhez, például bevonhatunk fiatalokat direkt akciók szervezésébe;
  3. civil szervezetként könnyebben tudunk olyan témákhoz hozzányúlni, amelyek nem, vagy nem feltétlenül jelennek meg a hagyományos oktatási rendszerben, azonban a társadalmi diskurzusokban igen;
  4. alternatív, a résztvevők bevonására és ösztönzésére alkalmas módszereket használunk (csoportmunka, élménypedagógiai módszerek, kooperatív munka);
  5. célcsoportjaink közé tartoznak általános- és középiskolások is, így egy nem-formális programon akár homogén, akár heterogén összetételű célcsoportoknak is szervezhetünk programot.

 

A Menedék antidiszkriminációs képzési tevékenységiben komoly hangsúlyt kap a nem-formális és informális képzési színtér. Tapasztalatunk szerint a diszkriminatív vélemények, álláspontok, attitűdök elsősorban informális és nem-formális tanulási módokon jönnek létre, alakulnak ki a fiatalokban. A rasszista, homofób, kirekesztő vélemények a baráti társaságokban, esetleg a családi asztalnál fogalmazódnak meg. A civil szervezeti keret ezeken, vagy ezekhez hasonló tanulási módokon tud olyan tevékenységet szervezni,amely érdemben reagál korábban kialakult álláspontokra, illetve ezeken a tanulási módokon tud olyan eredményeket felmutatni, amelyek a társadalmi problémák iránti szenzitivitást eredményezhetik. Természetesen nem állítjuk azt, hogy a formális tanulási keretek között, illetve akár frontális módszerekkel nem lehetséges antidiszkriminációs programokat szervezni (hiszen magunk vezetünk ilyeneket), azonban azt állíthatjuk, hogy nehezebben megszervezhető eredményesen egy antidiszkriminációs vagy antirasszista képzési tevékenység formális/frontális keretekben.Továbbá a jelenlegi formális oktatás másik nagy hátránya, hogy számos pedagógus nincs felkészülve a tanárórákon felmerülő diszkriminatív reakciókra, illetve az azokra történő érdemi reagálásokra. A diszkriminatív keretek átalakításához, a diszkriminatív megnyilvánulásoknak a kezeléséhez szükségesek bizonyos attitűdök (demokratikus beállítódás, emberi jogok tisztelete), illetve legalább érdeklődés szintjén lévő történelmi ismeretek (a cigányság mint népcsoport heterogenitásnak, vagy a zsidóság történetének ismerete) és jogi információk birtoklása (miért fontos a melegek élettársi kapcsolatának elismerése, vagy például mi az az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Továbbá olyan gyakorlati kompetenciák mozgósítása és fejlesztése szükséges, amelyek segítségével a diák reagálni tud a mindennapi gyakorlatban a diszkriminatív keretekre és megnyilvánulásokra.

A jelenlegi helyzetben, nem-fromális keretben kínálkozik nagyobb esélyarra, hogyegy emberi jogi civil szervezet szakértőit lehessen foglalkoztatni a diszkriminatív megnyilvánulások kezelésére. Lehetőséget teremtve arra, hogy a hagyományos oktatási módszerektől eltérő módokon vázoljanak kritikusnak mondható témákat.

 

Antidiszkriminációs oktatás = antirasszista oktatás?

 

Mivel a különböző társadalmi csoportokat ért diszkriminatív megnyilvánulások ugyanazokra a sémákra alapozódnak (azaz arra, hogy valamilyen cselekménytípusokkal, viselkedésmintákkal azonosítják a csoport minden tagját), illetve ugyanarra az induktív logikára épülnek (vagyis egyedi jellemvonásokból és cselekedetekből összeállítanak egy az adott komplexitásában nem létező személyiségprofilt, majd erre a profilra indukálják a csoport minden tagjára vonatkoztatható jellemvonásokat),[6] ezért a Menedéknek nincs kifejezetten antirasszista oktatási programja. Azonban minden antidiszkriminációval foglakozó oktatási gyakorlatunk integrál magába antirasszista szegmenseket is, mivel az antidiszriminációs oktatásnak esszenciája nem az aktuálisan kiszemelt csoportok elleni diszkrimináció, hanem magának a diszkrimináció hibás logikájának a kezelése. Mindezt azért tartjuk lényegesnek, mivel a tapasztalatunk szerint a diszkriminatív megnyilvánulások ritkán irányulnak csupán egy csoportra, azaz, akinek rasszista megnyilvánulásai vannak például a cigánysággal kapcsolatban,valószínűsíthetően rasszista vagy kirekesztő megnyilvánulásai lesznek más kritikus csoportokkal szemben is.

Az oktatási tevékenységünk során elsődleges célunk nem valamilyen társadalmi valóságról szóló igaz vagy hamis állítás megfogalmazása. Sokkal inkább erre a társadalmi valóságról alkotott egyedi véleményre való rákérdezés. Ezért magának az oktatási keretnek is ezt a folyamatot kell elősegítenie. Négy alapvető szempont jelenik meg tevékenységünkben:

 

  1. Konstruktivizmus: a társadalmi történésekre való reagálások minden emberben másmilyen módon történnek meg, azért nem lehetséges csupán egyetlen, akár logikusnak tűnő magyarázatot adni bizonyos kérdésekre;
  2. Részvétel: törekszünk arra, hogy az oktatási tevékenységünkbe bevont fiatalok közül mindenkinek lehetőséget adjunk álláspontjuk megfogalmazására, kifejtésére, ezt a lehetőséget pedig különféle módszerekkel biztosítjuk;
  3. Kooperáció: célunk, hogy a kérdések megfogalmazása után a lehetséges válaszokat közösen, minden vélemény integrálásával legyenek képesek a bevont diákok megfogalmazni;
  4. Bizalom: tevékenységeink alapfeltétele olyan légkör kialakítása, amelyben a résztvevők nyugodtan felvállalhatnak érzékeny véleményeket/témákat, vagy akár az érintettségüket.

 

A programok bemutatása

 

A továbbiakban bemutatott gyakorlatok, programok abban hasonlítanak egymásra, hogy nem mi fejlesztettük ki őket, hanem nemzetközi szinten kipróbált módszerek adaptálásáról van szó. Azonban azok megvalósítása egyedinek, a Menedékre jellemzőnek mondható. A következőkben vázolt három példa mindegyike különféle pedagógiai eszközöket használ. Közös bennük, hogy a Menedék trénerei saját tapasztalattal rendelkeznek a megvalósításukban, valamint, hogy alkalmazhatók a formális oktatási rendszer keretei között is.

 

Globális nevelés és Zöld Zóna játéktér

 

A ZöFi saját oktatási tevékenységét az úgynevezett globális nevelés oktatási paradigma szerint értelmezi, amely az alábbi tevékenységi köröket foglalja magába:

 

– Oktatás és képzés a fejlődésért / nemzetközi fejlesztési képzés, szolidaritásra nevelés

– Emberi jogi oktatás

– Fenntarthatóságért nevelés

– Békére nevelés

– Interkulturális tanulás / kultúrák, vallások közötti megértés

– Polgárrá nevelés

– Nemek közötti egyenlőség

– Népesedési és egészségre nevelés

– Médiaoktatás / reklámkritikus, környezettudatos vásárlóvá nevelés, fogyasztóvédelmi képzés

– Környezeti nevelés, környezettudatosságra nevelés / állatvédelem[7]

 

A globális nevelés[8] célja, hogy a benne résztvevő személyeket különböző társadalmi problémák iránt érzékennyé tegye, majd ezután felkészítse és ösztönözze tevékenységek végrehajtására is.

2008 óta valósítunk meg globális nevelési programokat Pécsett. Eleinte kilencven perces foglalkozásokat tartottunk középiskolákban, majd egyetemi kurzusokat (2010-ben és 2012-ben). 2012-ben csatlakoztunk a Légy Pécs Jövője,[9] a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által kezdeményezett környezeti neveléssel kapcsolatos programhoz. 2010-ben Pécsre érkezett a Tükörben a Világ, komplex, interaktív kiállításunk, melynek része maga a kiállítás, továbbá egy oktatási segédanyag és a kettőhöz kapcsolódó tréningek.[10]

2013-ban egy pályázati együttműködéshez köthetően elkészíthettük a Zöld Zóna játékterünket,[11] ami 14 látványos elemből álló egység. Ezek mindegyike külön témát mutat be. A játéktérrel nem célunk, hogy konkrét válaszokat adjunk társadalmi problémákra, sokkal inkább, hogy gondolkodásra ösztönözzük a résztevő fiatalokat.

 

A játéktér részei:

  1. Ökológiai lábnyommérő, melynek során felmérjük az egyéni fogyasztással kapcsolatos környezeti terhelést, és összevetjük más országok fogyasztásával;
  2. Utazás egy új világba játék, amivel elképzeljük, hogy milyen szükségletek kellenek az életben maradáshoz, ha egy olyan új világba kellene költöznünk, amiről kevés információk van;
  3. Világfalu játék, amiben a világ egy 100 fős falu, így megpróbáljuk végiggondolni, hogy hány fő lehet szegény, hányan tartoznaka különféle vallásokhoz, stb. A játék célja, hogy kicsit közelebb hozzuk az érdeklődőkhöz azokat az adatokat, melyek elfogadhatóbbá, érthetőbbé teszik a világunkat;
  4. A kakaó útja, melyben bemutatjuk, hogy milyen emberi jogi, gazdasági, környezetvédelmi kérdéseket vet fel a kakaótermesztés;
  5. Az Óriástársas egy izgalmas közösségi játék, melynek során környezetvédelmi és emberi jogi kérdésekre válaszolva lehet tovább jutni egyik mezőről a másikra;
  6. Környezetvédelmi és emberi jogi rulett, melynek során rulettezve lehet információkhoz hozzájutni emberi jogi és környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban;
  7. Zöld gyóntatófülke, ahol mindenki meggyónhatja a “bűneit” és penitenciákat kaphat, például: többet kerékpározom, rasszista barátaimmal beszélgetek a kirekesztésről, stb.
  8. Szelektív hulladékgyűjtő sziget, aminek során felmérjük, kinek mennyi információja van a szelektív hulladékgyűjtésről;
  9. Tárgyak története játék: honnan származnak a dolgaink és valóban szükségünk van-e rájuk;
  10. További kisebb, szórakoztató játékok, például körmalom, Ki Nevet a Végén, újrahasznosított teke és kidobó.

 

2013-ban hat helyszínen jelent meg a játéktér, elsősorban falunapokon, így több ezer embert értünk el vele.

2014-ben a Fiatalok Lendületben Program[12] támogatja a Zöld Zóna projektet. Célunk, hogy pécsi középiskolákba elvigyük a teljes játékteret. Azonban az iskolákban nem mi működtetjük azt, hanem bevontunk 35 pécsi középiskolást, akik saját és egymás iskoláiban mutatják be a játékokat. Ennek kapcsán két napos képzést tartottunk a diákoknak, ahol nem-formális személet által vezérelve olyan információkat sajátítottak el, ami rövid távon elegendő a játéktér működtetéséhez, hosszú távon pedig olyan kompetenciákat fejlesztett, ami fontos a tudatos állampolgári attitűdhöz. Továbbá a bevonás során ösztönözzük a diákokat, hogy ők szervezzék meg az iskolai játékterek felépítését, kezdve a tárgyalásoktól az iskolák vezetőivel, a játéktér helyszínének kiválasztásán át, egészen a sajtóhírek megfogalmazásáig. Továbbá motiváljuk őket, találjanak ki maguk is játékokat, amelyeket megvalósítunk és a játéktérbe illesztünk. A programhoz négy gimnázium, egy szakiskola és két kollégium csatlakozott. A bevont diákok 20%-a hátrányos helyzetű fiatal. Így valósítjuk meg az integrált képzési szempontokat.

 

Élő könyvtár

 

A kétezres évek elején a SZIGET Fesztivál egyik leglátogatottabb nem-zenei programja egy különleges könyvtár volt, ahol a kölcsönözhető kötetek emberek voltak, akikkel szemben társadalmi előítéletek léteznek.[13]A résztvevő könyvek lehetnek származásuk alapján (cigány, zsidó, stb.) vagy szexuális identitásuk miatt diszkrimináltak (LMBTQ[14]), fogyatékkal élők (látássérült, stb.), aktivisták (feminista, állatjogi aktivista, stb.), egészségi vagy életvezetési nehézségekkel küzdők és azon túljutottak (hajléktalan, józan alkoholista, stb.).[15] Ami nagyon fontos, hogy az élő könyvtár szervezésének kapcsán figyelembe kell venni az adott időkeretet és helyszínt, a célcsoportot. Egyértelműen más katalógusra van szükség egy zenei fesztiválon, mint a múzeumok éjszakáján.

Az élő könyvtárról sokat elárulnak a szlogenek – Nézz a borító mögé!; Találkozz az előítéleteiddel!; Nyitott könyvek – Nyitott olvasók –, amelyekkel az évek során a programot reklámozták. Mindegyik arra utalt, hogy az előítéletek csökkentéséhez szükség van az egyén kíváncsiságára, kezdeményező készségére és türelmére. Az élő könyvtár alapfeltételezése, hogy az előítéletek az információ hiányához vagy torzításához, és az ebből fakadó érzésekhez (félelem, megvetés, düh, stb.) kapcsolódnak, így a feloldásukhoz jó kiindulópont lehet, ha megteremtjük a lehetőséget valós információk megszerzéséhez. Tehát, ha valakinek előítéletei vannak a cigányokkal (leszbikusokkal, fogyatékossággal élőkkel, stb.) kapcsolatban, akkor le kell ülnie beszélgetni egy cigánnyal, aki nem fedi a csoportról alkotott sztereotípiákat.

Az eddig leírtak alapján felmerülhet több kritikai észrevétel is az élő könyvtár kapcsán. Valóban elérhetőek-e ezzel a módszerrel az előítéletes emberek, illetve honnan tudjuk, hogy az adott beszélgetőpartner nem a sztereotípiákat fogja-e erősíteni? Az első kérdésre kitérve, egyrészről a nagyon előítéletes embereket valóban nem érhetjük el az élő könyvtárral. Ők általában fennakadnak, az elsődleges “védelmi” vonalon, a könyvtárosokon, akik segítenek szervezni a beszélgetést az élő könyv és a kölcsönző között.Azonban a program feltételezi, hogy nincs előítéletek nélküli ember (vagy nem tudatosultak ezek benne, nem foglalkozik velük). Így a program célba talál, bárki is a kölcsönző. A másodig nehézség kapcsán pedig elmondható: vállaltan pozitív üzeneteket közvetítünk, vagyis előválogatjuk a köteteket, és olyan emberekkel dolgozunk együtt, akik nem a meglévő előítéletekre erősítenek rá. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a metodológiával nem a reális viselkedéseket térítjük el. Ez a valóság az esélyteremtés aspektusából, hiszen nem állítjuk, hogy mindenki ilyen, hanem azt mondjuk, hogy az adott kötet/ember ilyen, pedig ő is az adott csoporthoz tartozik.

Az élő könyvtárban nagyon sok múlik a katalógus nagyságán és sokszínűségén, azaz, hogy milyen típusú könyvek közül lehet választani. Ennek a problémának a megoldására létezik egy egyszerű recept: civil szervezetek, intézmények bevonása a programba. Az élő könyvtár célja[16] az is, hogy párbeszédet generáljon, és partneri kapcsolatokat hozzon létre a hasonló vízióval rendelkező, hasonló célokért küzdő szervezetek között. Így tud együttműködni a roma szervezet a hajléktalan ellátóval, a zsidó hitközséggel és az emberi jogi neveléssel foglalkozó alapítvánnyal.

A könyvtár fejlődésének egyik eredménye, hogy iskolai keretek között is lebonyolítható programot dolgoztunk ki.  Az iskolai élő könyvtár 3 műhelyfoglalkozásból álló folyamat, amelyben a könyvtár egy előkészítő és egy értékelő alkalom közé van beágyazva. A beszélgetések ebben a formában rövidebbek (1 óra helyett 20 perc) és kiscsoportban (3-4 fő) zajlanak. Budapest után Nyíregyházán és Pécsett[17] is kezdődtek iskolai élő könyvtár foglalkozások a 2013/2014-es tanévben.

 

“Színezők” antidiszkriminációs műhelyfoglalkozások

 

Az emberség erejével Alapítvány 2008-ban kezdett el műhelyfoglalkozásokat tartani a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium és Szakközépiskolában, majd több pécsi oktatási intézményben. Az általunk használt módszer egy brüsszeli székhelyű szervezet, az European Peer TrainingOrganisation (EPTO)[18] kézikönyvén alapul.  Az EPTO a gyakorlatokataAnti-Defamation League (ADL) A WORLD OF DIFFERENCE Institute-tól[19] vette át és bővítette tovább azokat, mivel eredetileg az antiszemitizmus mérséklésére szolgáló oktatási anyagok voltak. A bővítés azon a feltételezésen alapult, hogy tulajdonképpen bármilyen kirekesztő viselkedés ellen hasonló eszközökkel lehet fellépni: önismerettel, tapasztalati alapú tanulással, valamint a társadalmi tudatosság és aktivitás ösztönzésével. Így az EPTO kézikönyve és pedagógiai programja az alábbi célt tűzi ki: „az egyén felelősségének hangsúlyozása az előítéletek és a diszkrimináció ellen, a tudatosság és megértés növelésén keresztül, olyan interaktív nevelési módszerek felhasználásával, amelyek mindenki számára tiszteletteljes környezetet hoznak létre”.[20]

Fontos tudni az EPTO módszeréről, hogy fiatalok (14-25 éves korosztály) számára hozták létre kortárs oktatási programként, ezt azonban alapítványunk képzői nem tartják kizárólagos szabálynak, mivel jelentős mennyiségű személyes tapasztalatunk igazolja, hogy jóval idősebb célcsoporttal is működnek a gyakorlatok. Az EPTO különlegessége még, hogy nem felülről irányított szervezet, hanem egy nemzetközi hálózat, változó elnökséggel, és emellett évtizedes múlttal rendelkező minőségbiztosítási szabályokkal működik.[21]

A pedagógiai csomag gondolatmenete leegyszerűsíthető: fejlesszük az egyén önismeretét, használjuk eszközként a csoport sokszínűségét, biztosítsunk teret és időt minél több véleménycserének, bátorítsuk az aktivitást a csoportban és a mindennapi környezetben, mindezeket a nem-formális tanulás keretei között, a tapasztalati tanulás minél szélesebb körű alkalmazásával. Ez minden hosszabb-rövidebb műhely és tréning alapja, ez egészül ki a képzők képzése során pedagógiai részekkel (tanulási folyamat megtervezése, facilitátori szerepek, stb.).

Ha meg kellene fogalmaznunk, hogy mi a kulcstényező ebben a tréneri “filozófiában”, akkor azt mondhatjuk, hogy először is a gyakorlat/játék és a feldolgozás egyenrangúsága, vagyis egyiknek sincs értelme a másik nélkül, másodszor az érzelmekkel való foglalkozás, mert az előítéletes gondolkodásban érzelmi folyamatok vannak, értékeket társítunk a skatulyákhoz, ezek ellen pedig nem küzdhetünk logikus érveléssel.

Mire 2008 tavaszán alapítványunk bekapcsolódott a hálózatba,[22] már majd egy tucatnyi aktív és kevésbé aktív EPTO kortársképző volt Magyarországon. A korábbi példák azt mutatták, hogy érdemes kialakítani egy képző csapatot, akik egy városban, közösen dolgoznak, mivel így sokkal könnyebb szervezni és megvalósítani érzékenyítő programokat. Ezért hoztuk létre egy két éves folyamat eredményeként a “Színezők” kortársképző stábot[23] és emberi jogi nevelési programot. Ennek eredménye egy 50 órás alapozó képzés, több érzékenyítő képzés ifjúsági, szociális és oktatási területen dolgozó szakembereknek, és több tucat műhelyfoglalkozás fiatalokkal.

Fontos leszögezni, hogy az emberi jogi nevelés területén is, csakúgy mint bárhol, szükséges a folyamatos szakmai fejlődés, a módszertani sokszínűség folyamatos bővítése, és erre rengeteg lehetőség is adott, akár nemzetközi képzésekre,[24] akár módszertani kiadványokra gondolunk. Az Európa Tanács[25] vagy az Amnesty International[26] pedagógiai eszközeit mi is beépítettük nevelési programunkba, így kialakítva egy olyan tudásbázist, amely lehetőséget ad arra, hogy különböző hátterű, nagyságú és életkorú csoportokkal is eredményesen tudjunk dolgozni.

 

Zárszó

 

Reményeink szerint a fentebb leírtak érzékletesen bemutatnak egy szeletet abból, ami Pécsett az antidiszkriminációsoktatás területén zajlik. Írásunkcélja, hogy bemutassuk egy apró részét a pécsi antidiszkriminációs képzési folyamatoknak, továbbá hogyérzékeltessük, hányféle nézőpontból, hányféle megközelítéssel lehet fiatalokkal együtt dolgozni, támogatni személyes fejlődésüket és ezen keresztül formálni a tágabb rendszereket, a lakókörnyezetet, vagy akár a társadalmat. Olyan módszereket hoztunk példának, amelyek Pécsett elérhetők.Sajnos nem tudtunk kitérni minden projektünkre. Nem került érdemben szóba a ScreamingforChange kampány, ami a Norvég Civil Alap által támogatott gyűlöletbeszéd és kirekesztés elleni projekt, ahogy nem tudtunk kitérni az Élmény Kommandó projektre sem,[27] amely „azzal a céllal jött létre, hogy szegény, hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyerekekhez szállítsunk el minél több közösségi programot, játékot, élményt”.

 



[1]A teljesség igénye nélkül: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet emberi jogi képzései (http://ncsszi.hu/kepzes/akkreditalt-tovabbkepzesek/ifjusagi-kepzesek); „No HateSpeech” gyűlöletbeszéd elleni kampány aktuális képzése(http://nohatespeechmozgalom.hu/esemenyek/a-kozos-tobbszoros-multiplikatorkepzes/); „EasternTwister” Az emberség erejével Alapítvány nemzetközi emberi jogi képzése(http://emberseg.hu/?page_id=260);Anti-diszkriminációs munka ifjúsági közösségekben I. és II.(https://www.facebook.com/BaranyaMegyeiEH).

[2] Hogy pontosan mennyi civil szervezet működik Pécsett valójában nehéz lokalizálni. A Helyi Civil weboldal 1504 találatot ad pécsi civil szervezetekre keresve (http://www.helyicivil.hu/h/pecs-egyesulet-alapitvany), a http://varoslako.pecs.hu/ oldal közel 150 szervezet elérhetőségét adja meg, továbbá a 2013-as és 2014-es Légy Pécs Jövője önkormányzati pályázaton közel 50 civil szervezet pályázott. Feltehetően 1500 civil szervezetet képzelni Pécs városába túlzó, de 50 pedig kevés. Az mindenképp elmondható, hogy több száz szervezet működik, nem is beszélve az informális csoportokról.

[3]Például: Nevelők Háza Egyesület – Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház; Speciál Pécs Klaszter; Kerek Világ Alapítvány; MásKépMás Alapítvány; stb.

[4] Internetes elérhetőségek: Menedék Civil Szövetség: menedekpecs.hu; Zöld Fiatalok Egyesület, Pécs: pecs.zofi.hu; Az emberség erejével Alapítvány: https://www.facebook.com/pages/Embers%C3%A9g-Erej%C3%A9vel/209438606076?fref=ts

[5] https://www.facebook.com/avaltozashangja

[6] A diszkriminatív viselkedés kialakulásával számos tanulmány foglalkozik. Lásd például Tim Harford Az élet rejtett logikája című könyvének Az ésszerű rasszizmus veszélyei című fejezetet.

[7] A tevékenységi körök leírása a Delegates of Maastricht 2002: Maastricht Declartion, a Globális nevelés – oktatócsomag iskolai és iskolán kívüli neveléséhez című kiadvány és a Globális nevelés – ahogy mi csináljuk című útmutató alapján készült.

[8] Globális nevelésről bővebben: Galambos Attila: Civilek az iskolában – a globális problémák feldolgozásának lehetőségei a közoktatásban. In: Civil Szemle, 2010/3, 35-46. old.

[10]www.tukorbenavilag.hu

[11]http://pecs.zofi.hu/p/zold-zona.html

[12]http://www.yia.hu/

[13]Az élő könyvtár ötlete eredetileg Dániából származik, de az Európa Tanács támogatásával bontakozott ki igazán. Bővebben: http://humanlibrary.org

[14]LMBTQ = Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer

[15]Iskolai élő könyvtár – Útmutató szervezők számára 7.-8.o. (munkaanyag)

[16]R. Abargel, A. Rothemund, G. Titley, P. Wootsch: Nézz a borító mögé! Útmutató az Élő Könyvtár szervezői számára; Council of Europe Publishing, Budapest 2005.

[17] Nyíregyházán a HUMAN-NET Alapítvány, Pécsett pedig Az emberség erejével Alapítvány és a Baranya Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház a program gazdája, együttműködve a Budapesti Európai Ifjúsági Központtal

[18]www.epto.org

[19]http://www.adl.org/education-outreach/anti-bias-education/c/a-world-of-difference.html

[20] EPTO Manualfor Peer Trainers 9.o. (nincs kereskedelmi forgalomban)

[21] 1, Az EPTO kézikönyv nem kapható kereskedelmi forgalomban, csak az juthat hozzá, aki teljesítette az 50 órás alapozó képzést, és együttműködési megállapodást kötött velük. 2, Az 50 órás alapképzést csak az elnökség engedélyével lehet tartani, egyeztetve velük a képzési programot, valamint a tréner team összetételét. 3, Az alapképzés teljesítésével a résztvevő kortárs képző minősítést kap az EPTO-tól, a nemzetközi hálózat tagjává válik és alkalmazhatja képzőként a kézikönyv módszereit, vagyis műhelyeket és rövidebb képzéseket tarthat. 4, Az 50 órás alapképzés tréner teamjébe olyan kortársképzők pályázhatnak, akiknek van már gyakorlati tapasztalatuk az EPTO módszerekkel kapcsolatban, ezután pedig egy szenior tréner csapatában kell végigcsinálniuk egy teljes alapozó képzést. Ezután pályázhatnak szenior szerepre.

[22]EasternTwister: Training of trainersinthefield of toleranceinEast Europe

[23]A legnagyobb létszám idején egy szenior tréner és hét kortársképző alkotta a csapatot.

[24]http://yia.hu/oldal.php?szam=6 vagy https://www.salto-youth.net/tools/european-training-calendar/

[25]http://eycb.coe.int/compass/

[26]http://www.hrea.org/index.php?base_id=104&language_id=1&erc_doc_id=511&category_id=6&category_type=3&group=

[27] https://www.facebook.com/ElmenyKommando