Maja Miskovic (ed) 2013, Roma Education in Europe: Practices, policies and politics. London, New York: Routledge

kozma maya miskovic

Amerikában, mondja Maja Miskovic, a fönti kötet szerkesztője, egyben szerzőtársa is, a romák láthatatlanok maradnak, legalább is a nagypolitika (szövetségi politika, állami politika) szintjén. A helyi politika szintjén nagyon is föltűnnek, megoldási modelleket és megoldatlan problémákat hagyva maguk mögött. De nem mint Európában – ahol a roma / cigány kérdésmáig megoldatlan, sőt egyre inkább az. Ez utóbbiról – az európai “roma/cigány” kérdésről szól az a kötet, amelyet az idézett szerző és szerkesztő munkájaként az angliai Routledge Kiadó a minap jelentetett meg.

A kötet szerzőgárdája imponálóan sokszínű. Megtalálhatjuk benne számos érintett – a roma kérdésben érintett – kelet- és dél-európai ország kutatóit csakúgy, mint a cigány / roma kutatás néhány közismert európai központját, a budapesti CEU-t (Közép-Európai Egyetem), az angliai Hertfordshire Egyetemet, és tegyük hozzá némi büszkeséggel a Pécsi Tudományegyetemet is (Romológia Tanszék). Kik ők? A “nagy öregektől” (IanHancock, HristoKyuchukov, Forray R. Katalin) a középnemzedéken át (Miskovic, Friedman, New) a kutatásba frissen belépőkig (pl.Plaut) mindazok, akiket így vagy úgy megérintett a cigány/roma népesség helyzete, kilátásai, s akik egyként úgy gondolják, hogy a romák élethelyzetéből az oktatásba való bekapcsolódás az egyik – ha nem a legfontosabb – kivezető út. Akadémiai kutatóintézetek (Szerbia, Bulgária), ismert és kevésbé ismert egyetemek (Magyarország, Nagy-Britannia, Bulgária, USA, Kanada) kutatói és oktatói mellett aktivisták is, akik a nemzetközi szervezetek környékén kezdeményeznek, szerveznek és lobbiznak a cigányság szociálpolitikája és oktatáspolitikája érdekében.

A könyv alcíme is ez: a jó gyakorlatok, a bevált (vagy kísérleti) eljárások és az egyes állami politikák bemutatása. És nemcsak a leírás, hanem a kritika is természetesen. Hiszen a könyvből, mint tükörből a próbálkozások sokaságát, az említésre méltó sikereket és a keserű kudarcokat egyaránt megismerhetjük. Miközben váltig igaz – sőt, egyre igazabb -, hogy a roma népesség kiútja a fizikai és társadalmi-kulturális gettóból az iskola, aközben az is mind világosabb, hogy a különböző “roma stratégiák” – amelyeket jellegzetesen az európai államok alkottak meg és próbáltak uniós szintre emelni – nem vagy csak igen keveset segítettek. (Maja Miskovic a bevezető tanulmányában keserűen magyarázza el, miként fordult ellenkezőjére az integrációs stratégia, marginalizálva a romákat, akik maguk is egyre kevésbé kívánnak bekapcsolódni az oktatásba – rácáfolva a nemes lelkű integrációs politikákra és inklúziós mozgalmakra.

A könyv tanulmányait a szerkesztő három részre osztotta. Az elsőben olyan tanulmányok szerepelnek, amelyek a roma/cigány oktatás elméleti kérdéseit tekintik át a fölvetődő filozófiáktól (valóban segít-e az iskola, és ha igen, miben – Trubeta) az iskolai politikákon keresztül (Teasley, Fidyk) a “roma inklúzió évtizedének értékeléséig (Curcic, Plaut) és a nyugat-európai társadalompolitikák ellentmondásaiig (Hemelsoet). Az olvasó, aki (főleg ha nem szakember, mint e sorok írója) inkább csak a médiából értesülhet a roma/cigány oktatásról és az ezzel kapcsolatos társadalompolitikai vitákról, könnyen hiheti, hogy olyan problémával került szembe, amelyet csak a politikusok volnának képesek megoldani. A kötet első fejezete ezért is fölvilágosító hatású. Hiszen végre láthatjuk a szakértői munkákat a politikai jelszavak mögött, valamint a valóságot a média sokszor egyoldalú narratívumai mögött.

A második részből főleg esettanulmányokat ismerhetünk meg. IanHancock érdekfeszítő tanulmánya a “roma amerikaiak” iskolai hozzáférését és iskolázási esélyeit írja le az Egyesült Államokban – egy körkép, amely szétesettségében is magával ragadó. Marushiakova és Popov bulgáriai esettanulmánya szintén figyelmet keltő – nem mintha nem hallottunk volna a Balkán országainak problémáiról, hanem mert ennyire közelről és személyesen valószínűleg csupán kevesen ismerik. Forray R. Katalin tanulmányának talán legfontosabb mondanivalója az az alig ismert körülmény, hogy a magyarországi roma/cigány oktatás- és társadalompolitika kiemelkedik a kelet- és közép-európai országok politikája közül, és akár modell értékű is lehetne. (Magyarországi tanulmányairól számol be Tremlett is, aki főként etnográfiai módszerekkel gyűjtötte tapasztalatait.)

A harmadik rész egy lépéssel beljebb hatolva a roma/cigány közösségek kulturális sajátosságait és önértelmezési kísérleteit mutatja be. Így az általuk beszélt nyelveket és nyelvjárásokat a Bánátban (Sikimic, Sorescu-Marinkovic), a roma/cigány oktatásban megjelenő próbálkozásokat, amelyek fő dilemmája, hogy az inklúzióaz asszimiláció felé vihet, az identitás megőrzése viszont a szegregáció felé (New). Friedman és Garaz a középfokú oktatás szerepét tanulmányozza, különösen a “szociális kohézió” (azaz hagyományosabban a társadalmi fölzárkózás) perspektívájából. Van Baar tanulmánya pedig egy számunkra alig ismert világra nyit kilátást: a roma/cigány közösségekben formálódó közös tudásokra.

Ez a gazdag kötet nem az első a hasonló témájú könyvek közt a nemzetközi színtéren (Miskovic bevezetője szerint is sok ilyen van). Amiben ritka és kiemelkedik a más hasonló gyűjtemény közül, az a színvonal és a nemzetközi reputáció. A Routledge (tkp. a brit Francis és Taylor) kiadó könyvei közé bekerülni nem kis teljesítmény. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy nemcsak a színvonal vezet egy-egy tudományos kiadót, hanem részben a piac meg a tudományos (politikai) divatok. S a roma/cigány tematika manapság már nemcsak az Európai Unió divattémája, hanem egyre több amerikai egyetemé is. Jó érzéssel nyugtázzuk ezt – annál is inkább, mert a Pécsi Tudományegyetem helye is itt van – ezen a szinten, ilyen szerzők közt, ebben a perspektívában. Örömmel ajánljuk tehát Maja Miskovic új könyvét mindazoknak, akik igyekeznek a roma/cigány kérdést a néha szűkkeblű hazai vitákból kiszabadítva nemzetközi összefüggésekben is látni, megjeleníteni.

Kozma Tamás

 

http://dx.doi.org/10.15170/ROM.2014.01.01.20