Ismertetés a 2013. április 16-17-én megrendezésre kerülő Pécsi Tudományegyetem „Oktatás és Társadalom” Neveléstudomány Doktori Iskola „Iskola a társadalom térben és időben IV.” című konferencia „Cigány/roma szakkollégiumi mozgalom” szekció előadásairól.

A neveléstudományi kutatások tárgyát képezik a nevelés és oktatás jelen idejű illetve történeti vizsgálódásai. A konferencia elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget nyújtson a neveléstudományi kutatásokkal foglalkozó szakembereknek kutatási eredményeik bemutatására és megvitatására. A szekciót Professzor Forray R. Katalin nyitotta meg, beszédében elmondta, hogy reméli, az elhangzó előadások valamint az általuk generált viták a későbbiekben további különböző kutatásokhoz adnak majd inspirációt. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy érdekes kutatási terület lehet az országban lévő szakkollégiumok felkutatása annak céljából, hogy megvizsgáljuk, milyen kapcsolatot ápolnak egymással a szakkollégiumok.

Az első előadást Ádám Anetta tartotta meg, aki a miskolci Görögkatolikus szakkollégiumról beszélt. A szakkollégium diákjai egyetemi boldogulásának segítését tűzi ki legfontosabb céljaként, továbbá a tanulók identitásának erősítését, valamint társadalmi érzékenységük növelését.Beszéde során kulcskérdésként fogalmazta meg a hátránykompenzálást és a tehetséggondozást.

Ezt követően Péter Mónika előadását hallgathattuk megKözösségi szolgálat a Görögkatolikus Cigány Szakkollégiumban címmel. Az előadásból megismerhettük a miskolci Görögkatolikus Cigány Szakkollégiumban közösségi szolgálatának működését és eredményeit.2011 óta működik az említett önkéntes szolgálat,melynek az egyik legnagyobb eredményeaz előadó szerint, hogy a hallgatók a kötelező óraszámon felül is vállalnak önkéntes munkát. A fogadóintézmények és a szakkollégisták egyaránt pozitívan nyilatkoznak az önkéntes szolgálat eredményességéről.

Őt követte Bíró Boglárka,aki a WlislockiHenrik Szakkollégium kezdeteiről számolt be és elmondta, hogy 2002-ben egy nyertes Phare pályázatnak köszönhetően a Pécsi Tudományegyetem Romológia Tanszéke elindította a tehetséggondozó szakkollégiumot roma hallgatók számára. A szakkollégium részletes programjairól és működéséről ezt követően Trendl Fanni számolt be, aki a Wlislocki Henrik Szakkollégiumban megvalósuló TÁMOP 4.1.1. pályázati konstrukciót ismertette. A pályázatot 2012 februárja és 2015 júliusa között valósítják meg.  A szakkollégium tutori és mentori rendszert is működtet hallgatói számára.A hallgatók idegennyelv-oktatásban, önismereti tréningeken, informatikai és kommunikációs, illetvetanulásmódszertani kompetenciafejlesztésben vesznek részt. A szakkollégistáknak önkéntes munkát kell vállalniuk, ezzel elősegítve társadalmi szerepvállalásukat.

Az előadássorozatot Mészáros Ferenc folytatta, aki a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.Előadásában bemutatta a szakkollégium működését.  A célkitűzéseik között szerepel, hogy a tagjai közt legyenek romák és nem romák is. Azt vallják, így indulhat el a hallgatók közötti párbeszéd, kialakul az egymásra utaltság és a kölcsönösség. A továbbiakban Molnár Erzsébet, az Evangélikus Roma Szakkollégiumról beszélt. Az oktatási program első éveiben a kulturális, spirituális és közismereti ismeretek megszerzését hangsúlyozták a hallgatóik számára.Saját egyházukon belül a szakkollégisták missziós alkalmakon vettek részt, elsősorban „cigány missziókon”. Tanulmányi kirándulásokat, nyelvoktatást, szabadidős programokat és egyházi intézménylátogatásokat szerveztek. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat részeként konferenciákon, találkozókon vettek részt, ahol a hallgatók megismerkedhettek egymás szakkollégiumaival és azok intézményi sajátosságaival.

A következő prezentációt Jenei Teréz tartotta A nyíregyházi Evangélikus Roma Szakkollégium tagjainak kisebbségi identitás-mintázatai címmel. Az előadó elmondta, hogya szakkollégiumi projekt legfontosabb része volt a hallgatók identitásának megőrzése, ezért végzett egy kutatást annak érdekében, hogy kiderítse a szakkollégisták jellemzőit. A 20 szakkollégistából 14 hallgatóval készített interjút. A kutatás eredményeként önbevallás alapján 12 fő kettős identitásúnak vallotta magát, a marginális identitás pedig két főnél jelent meg. Identitás deficitet egyetlen alkalommal sem tapasztalt az előadó, aki hangsúlyozta, hogy fontos a kettős identitású hallgatók esetében a többségi és kisebbségi identitás kiegyensúlyozottsága, és csak így lehet eredményes az integráció.

Ezt követően Kiss Urlich SJ. beszámolóját hallhattuk, aki a TÁMOP pályázat lehetőségeiről beszélt. Őt követte Huszár András Márton, akia jezsuita Roma Kollégium és Szakkollégium nevelési és tanulmányi programját ismertette. Beszámolt a kettős identitást támogató programokról, amelyek keretében a diákoknak lehetőségük van a cigány értelmiségi elittel kapcsolatot tartani. Fontos célként jelölte meg a tanulók készségfejlesztését; a diákok tanulhatnak közismereti tárgyakat és részt vehetnek- a szakkollégiumi programkínálatba beépített – nyelvoktatásban is.

A konferencia Galántai László előadásával folytatódott,aki előadása során egy kutatást ismertetett, illetve egy történeti áttekintéssel színesítette előadását. Majd Demeter Endrét hallhattuk, aki a szekció utolsó előadójaként a cigány szakkollégiumok kutatásának adekvát módszereiről számolt be.

A szekció programját követve megismerhettük a különböző felekezeti szakkollégiumok sajátosságait és egyben hasonlóságait is. Az előadók ismertették kutatási eredményeiket és rávilágítottak a további vizsgálati lehetőségekre, hívta fel a figyelmetForray R. Katalin záró összegzésében.

 

http://dx.doi.org/10.15170/ROM.2014.01.01.17