Mickey Walsh: Gypsy Boy (Kitaszítva), General Press Kiadó

 kokas dorka kitaszítva

Kitaszítva?- Könyvajánló

A könyv eredeti címe Gypsy boy, vagyis cigány fiú. Nem roma, cigány. Sokat sejtet ez a cím, hiszen az író, a hivatalosan elfogadott, nemzetközi szinten is használt, politikailag korrekt roma kifejezés helyett a – valószínűleg a közösségben, öndefinícióra használt – gypsy (cigány) elnevezést választotta. A cím fontossága azonban elveszik a fordításban, teljesen új értelmezési keretet adva a történetnek is (Kitaszítva).

Mickey Walsh saját élettörténetét és hányatott sorsát osztja meg velünk. Élete nem egyedi, de mindenképpen tipikusnak mondható. A családon belüli erőszak jellemző folyamatának elszenvedője kisgyermek korától. A történet érdekessége épp emiatt nem ebben áll, hiszen számos ilyen történetet hallottunk, olvastunk már. A történet újdonságértéke azokban az életmenet bemutatásában elszórt rövid történetekben, jellemzésekben keresendő, amelyekben képet kaphatunk az angliai vándor cigányság tradícióiról, szokásairól, habitusáról. Számomra, aki a magyarországi cigányság hagyományait jól ismeri, izgalmas volt olvasni ezeket az üdítő színfoltokat. Sok új ismeretet nem szereztem, de felfedezhettem a hasonlóságokat, az azonos mintázatokat, mind az életvezetés, mind a nemi szerepek, mind pedig a családszervezés tekintetében, sőt a csoport a romani nyelv egy dialektusát használja. A történetben szereplő közösség a szokásait és nyelvét tekintve a magyarországi oláh cigányságra hasonlít.

Az angliai vándor cigányok közössége ugyanolyan patriarchális alapokra helyezett, mint a magyarországi oláh cigányoké. Ebből kifolyólag azonban kevéssé kerülnek bemutatásra a női karakterek. A főszereplő két nőhöz kötődik: nővéréhez és édesanyjához. Nővérével kamaszkorukig rendkívül jó, harmonikus testvérkapcsolatot ápolnak, minden körülmények között kiállnak egymásért. Főként a lánytestvér igyekszik mindig megvédeni öccsét apjuk haragjától, és a megalázó verésektől, büntetésektől. Amint azonban idősebbek lesznek, elköltöznek, más családok más gyerekeivel kezdenek el barátkozni, a nővér is kezd eltávolodni testvérétől, és eljut odáig, hogy csúfolja őt fizikai gyengesége miatt.

Mickey édesanyja alacsony iskolai végzettségű, csak fonetikusan tud írni. A közvetlen környezetének, lakókocsijuknak rendben tartására, csinosítgatására sok időt áldoz. Gyermekeit szerető édesanyaként jelenik meg, aki Mickey-t is mindig törekszik megvédeni az apa haragjától, de sajnos nem elég erős hozzá, hogy megakadályozza az ütéseket.

A főszereplővel szemben olyan elvárásokat támaszt apja, amit nem képes teljesíteni: ugyanolyan sikeres bokszolóvá, harcossá kell válnia, mint amilyen apja volt. Olyannyira fontos ez a küldetés az apának, hogy már a fiú születésekor egy bokszkesztyűs medállal ellátott aranyláncot tesz a gyerek nyakába, és egészen kisgyermek korában elkezd vele edzeni. A fiú azonban nem bírja az ütéseket, gyenge fizikumú. Az apja úgy érzi teljes kudarcot vallott, a fia megszégyenítette a közösség előtt, oda a büszkesége. Azt azonban nem látja be, hogy hiába gyötri, veri, alázza meg nyilvánosan a fiát, ezzel nem a kívánt célt éri el, csak egyre mélyebb gátlásokat idéz elő gyermekében. Az amúgy is sanyarú gyermekkort tetézi a pedofil nagybácsi, aki folyamatos szexuális erőszaknak teszi ki Mickey-t. A fiú megpróbálja elmondani szüleinek, azonban ők nem hisznek neki. Ettől még jobban bezárkózik, kezd beletörődni a sorsába.

A fiú egyetlen öröme, hogy iskolába járhat, ahol az egyik tanár szereti és buzdítja, hogy tanuljon, mert még bármi lehet belőle. A vándor cigányok azonban nem támogatják az iskola látogatását, károsnak ítélik azt. Az egyik legfontosabb, alapvető szabály a vándorok között, hogy gázsókkal (nem cigányokkal) nem érintkeznek, nem barátkoznak, a többségi társadalom intézményeit elutasítják, mert az ilyen kapcsolatok sosem lehetnek gyümölcsözőek. A nem cigányokkal való érintkezés kizárólag a pénzkeresésre korlátozódik: kocsibeállókat készítenek számukra rövid határidőn belül, de nagyon rossz minőségű anyagból a kertvárosi körzetekben és ellopják az autóikat. Azonban arra különösen figyelnek, hogy olyan autót ne kössenek el, amelynek feltételezett tulajdonosa szintén cigány származású. Megfigyeléseik szerint, amelyik autó visszapillantó tükrén rózsafüzér, kereszt, vagy bokszkesztyű lóg, annak cigány a tulajdonosa. A fiúkat már tizenéves koruktól kezdve tanítják apjuk pénzkeresési fortélyaira, sőt már együtt is dolgoznak. A mintaátadás formáját tekintve nem térnek el a magyarországi példától.

A vándor cigányok gyakran költöznek. A főbb okok az új munkalehetőségek felkutatása, rendőrség elől való menekülés illetve az ír vándorok nagyszámú jelenléte. Mickey gyakran utal rá, hogy mind a hatóságok, mind pedig a közvélemény összekeveri vagy összemossa az angol vándor cigányokat és az ír vándorokat. A legnagyobb, legszembetűnőbb különbségként a rendszeretet hiányát jelöli meg Mickey: ahová az ír vándorok beteszik a lábukat ott a szeméthegyek, a rossz közbiztonság és a zaj lesz úrrá.

Egy sokadik költözés után ismerkedik meg a főhős egy kocsmában egy nem cigány fiúval. A srác évekkel idősebb nála, így Mickey is idősebbnek hazudja magát. Tudja, hogy nem barátkozhatna nem cigányokkal, azonban fontos számára, hogy ki tudjon szakadni – még ha csak pár órára is – abból a környezetből, ami annyi nyomorúságot okozott neki. A fiúval való gyakori találkozás és beszélgetés során kezd ráébredni saját szexuális identitására, másságára. A kötödése egyre erősebb és nem marad viszonzás nélkül. Mindketten tisztában vannak azzal, ha Mickey továbbéli a vándor cigányok mindennapi életét, nem lehetnek együtt. Szökést terveznek, amely sokadik próbálkozásra sikerül. A szökést azonban nem hagyja megtorlás nélkül a cigány közösség: hajtóvadászat indul a gázsó fiú után, a családjának zaklatásától sem riadnak vissza, sőt többször életveszélyesen megfenyegetik, meg is verik a szeretőt. A fiú azonban nem fedi fel Mickey hollétét. Sokáig tűr, de nem a végletekig. Szakítanak. Mickey nem tér vissza családjához, nem kér a további megaláztatásokból. Munkát talál egy nagyvárosban, színiiskolát végez, élvezi az életét, egy iskolában tanít drámapedagógiát mint asszisztens. Édesanyjának rendszeresen ír levelet, de mindig más városból adja fel azokat, hogy ne tudják kinyomozni, hol él valójában. Hiányzik neki a családja, de fél apja haragjától.

Néhány év múlva, mint házasság előtt álló felnőtt férfi felveszi édesanyjával a kapcsolatot egy személyes találkozás reményében. Nem is számít rá, de testvérei és nővére is megjelennek anyjuk oldalán. Mickey felfedi titkát családja előtt, akik nem lepődnek meg a bejelentésen és jelzik, hogy mindig is sejtették, hogy nem átlagos fiú.

A történet végén minden jóra fordul: a pedofil nagybácsi tetteire fény derül, miután több gyermek szülei is panaszt tettek, Mickey ismét sok időt tölthet családja körében és még az apja szíve is megenyhült fia irányába.

Kitaszítva? Nem hiszem. Mickey önként választotta, hogy kiszakad a vándorló közösségből és a saját lábára áll, sőt végül ez a közösség vissza is fogadja őt, mint saját fiát. Mickey nem veszítette el cigány identitását, csak már nem a szigorú tradíciók által szabályozott közösségben éli mindennapjait.

 

http://dx.doi.org/10.15170/ROM.2014.01.01.16

Kokas Dóra