2010-ben a Pécsi Tudományegyetem jelentős összeget nyert európai uniós forrásból[1], hogy az egyetemen működő tudományos közösségeket támogassák. Ebben a pályázatban a Bölcsészettudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszékén működő Wlislocki Henrik Szakkollégium a nemzetközi kapcsolatépítést kezdte meg egy csereprogrammal. Az alábbi rövid írás a csereprogram első részéről számol be.

A Pécsett 2001 óta önállóan működő Romológia Tanszék régóta szeretett volna közelebbi kapcsolatot kiépíteni a prágai Károly Egyetemen található Romistika Szemináriummal, melyre a fent említett nyertes pályázat remek alkalmat kínált. Így a Wlislocki Henrik Szakkollégium hat hallgatója (öten romológia szakos hallgatók, egy fő jelenleg már doktorandusz) 2013. május 5-én nyakába vette az országot és Prágáig meg sem álltak. A kapcsolatfelvétel előzményéhez tartozik, hogy egy prágai egyetemista a Romistika Szemináriumról Magyarországon járt, hogy kutatásokat végezzen a doktori disszertációjához. Ő volt az, aki segített megszervezni az utat és az ottani szakmai programokat. Alapvetően a célunk az volt, hogy megismerkedjünk az ottani diákokkal, a szeminárium felépítésével, kutatásaikkal, terveikkel. Mind a pécsi Romológia Tanszék, mind a Wlislocki Henrik Szakkollégium számára fontos, hogy nemzetközi irányba is nyissunk, és tágabb ismereteket szerezzünk a hasonló témával foglalkozó tudományos műhelyeken keresztül. Konkrét célunk, hogy az Erasmus program keretében szerződést kössön egymással a Pécsi és Károly Egyetem, hogy a hallgatóink oda-vissza tudjanak vándorolni az intézmények között, így szélesítve a tudományos látóterünket.

Az utazás és a program nagyon feszített volt. Hétfő kora reggel értünk Prágába, melyet kedden éjfélkor már el is hagytunk. Ennek ellenére tartalmas szakmai programokon vettünk részt és a gyönyörű Prágát is volt időnk közelebbről megismerni. Következzen tehát a hallgatók beszámolóiból egy-egy részlet, hiszen értük, miattuk szerveztük meg ezt az utat.

„…Fantasztikus élmény volt apró, közös kapcsolódási pontokat felfedezni az otthon és Prága közt, felfedezni utcácskákat, látni hatalmas épületeket, hallgatni utcazenészeket, akiket a város minden pontján megtalálhatunk. A nagy rácsodálkozások után az egyetemre vezetett az utunk, ahol már a fentebb említett romani órát látogattuk meg. Érdekes, tanulságos – és sajnos furcsa – volt megtapasztalni, hogy egy olyan tanszéken, ami igazából nem is tanszék, csak szeminárium, a hallgatók a harmadik év végére, folyékonyan beszélik a nyelvet, nem szólalnak meg csehül az órán, sőt romani nyelven vitáznak!” Írta Sztranyovszki Zsófia, romológia-kommunikáció BA szakos hallgató.

„Másnap vendégül láttak minket az egyetemen, ahol meséltek a Romistika Szeminárium történetéről, alapítóiról, mostani működéséről. Bejártuk az egyetem ezen épületét, betekintést nyerhettünk a Szeminárium könyvgyűjteményébe, könyvtárába. Délután a Romodrom civil szervezet pár képviselőjével találkoztunk, akikkel a csehországi cigányok helyzetéről, a szervezet működéséről és alapvető célkitűzéseiről beszélgettünk. Meséltek nekünk a most futó projektjeikről és eddig elért sikereikről is.” Emlékezik vissza Laboda Georgina, magyar – romológia BA szakos hallgató.

„Amikor megtudtam, hogy mehetek Prágába, nagyon örültem neki, mert még nem igazán volt lehetőségem eljutni külföldre. Egyszer sikerült elmennem Szerbiába, egy táborba ahol kempingeztünk, így igazán az erdőn kívül sok mindent nem láttam. Örültem és meglepődtem, hogy mehetek májusban Prágába egy tanulmányi útra. Nagyon vártam már, emiatt a májust és ennek tiszteletére még egy fényképezőgépet is vettem, hogy minél több emlékem maradjon a hely szépségéről. Aztán hamar eszembe jutott, hogy csehül nem tudok, az angol nyelvtudásom nem az igazi, akkor hogy fogom megérteni és kommunikálni az ottani Romistika Szemináriumon a hallgatókkal? Ettől elment egy kicsit a kedvem. Mindenki mondta, hogy nem lesz ebből probléma, mert vannak a csoportunkba olyanok, akik tudnak és segíteni fognak. A programunk elég sűrű volt Prágában az első nap miután megérkeztünk és letettük a csomagjainkat a szállodában, kicsit felfrissültünk, és elmentünk városnézésre, ami nagyon gyönyörű volt. Délután megnéztünk és meghallgattuk az ottani hallgatók egy romani óráját. Nagyon érdekes volt, mert szerintem nagyobb figyelmet szentelnek arra, hogy minél többet beszéljenek, és hogy megértsék a nyelvet. A csoport már 3 éve tanulja a romani nyelvet és nagyon ügyesek voltak. Bár én az órából nem értettem sok mindent, mivel nem a romani nyelvet beszélem és tanulom. De nagyjából értettem a hallott szöveg alapján, amit meghallgattak a hallgatók, hogy mit akarnak megfejteni. Együtt, közösen értelmezték és dolgozták fel a szöveget. A szóbeliségre nagy hangsúlyt fektetnek. Az óra után a társasággal elmentünk beülni egy kis vendéglőbe, ahol még lehetett velük beszélgetni. Nagyon barátságosak voltak. Kiderült, hogy a társaságban van egy zenész, aki jazz zenét játszik és este fel fog lépni egy szórakozóhelyen, amint Element Clubnak hívnak. Kedvesen meginvitáltak minket, melyet szívesen elfogadtunk. Másnap a Romistika Szemináriumra látogattunk el, ahol körbevezettek és tartottak nekünk egy tájékoztató órát, ahol bemutatták a tanszéket. Elmesélték a tanszék megalakulását. Fontosnak tartják, hogy aki ide kerül hallgató, minél előbb megtanuljon beszélni romani nyelven. Vannak olyan dolgok, amikkel az ottani tanszék büszkélkedhet, ilyen a Nyelvi Atlasz. Viszont van, amire a mi tanszékünk nagyobb hangsúlyt fektet, ilyen például a kapcsolatépítés. Délutáni programunk része volt, hogy találkoztunk és beszélgettünk a Romodrom Egyesület két tagjával. Nagyon érdekes volt, mert ezen a beszélgetésen keresztül tudhattunk meg egy kicsit többet az ottani cigányok helyzetéről. Az egyesületnek vannak kidolgozott programjai és konkrétan meghatározott célcsoportjai, akikkel foglalkoznak. Van például egy iskola előtti felkészítő program, ahol 2-6 éves korig gyerekekkel foglalkoznak a szülőkkel együtt, közösen. A beszélgetésekből kiderült, hogy a cseh cigányoknak sincs könnyebb dolga. Nem egyszerűbb cigánynak lenni és cigányként élni Csehországban, mert ott is nagy az előítélet velük szemben.” Számolt be részletesen a tapasztaltakról Bogdán Angéla, romológia – pedagógia BA szakos hallgató.

„Délután az egyetemen egy romani órán vettünk részt, amit én magam nagyon élveztem, mert jó volt hallani, hogy külföldön is használják a romani nyelvet. Jól esett, hogy hasznosíthattam a nyelvtudásomat, de rá jöttem, hogy még mennyit kell csiszolnom a tudásomon. A nyelvoktatás módszere is nagyon tetszett, főleg, mert gyakorlatorientált volt. Az óra után lehetőség volt beszélgetni a hallgatókkal is, akik elmondták, hogy miért tanulják az egyetemen a romológiát (ott romistika). Másnap az egyetemen a Romistika Szeminárium vezetőségével beszélgettünk, ahol elmondták a szak alakulását és folyamatát. Ami számomra érdekes volt, hogy már 1991 óta foglalkoznak a Romistikával. Elkeserített az, hogy sajnos a mi egyetemünk munkáját nem igazán tudják hasznosítani, mert még nem találhatóak meg elektronikusan, angol nyelven az anyagok.” Olvashatjuk Csonka Imre, romológia – pedagógia MA szakos hallgató leírásából.

„…Másnap délelőtt lehetőségünk nyílt a Romistika szak tanáraival találkozni, akik elmesélték a szak kialakulását, beszéltek a tantervről, és a munkájukat meghatározó, illetve a szakot megalapító személyekről. A szak érdekes módon a Filozófia Tanszéken belül található meg. Nem indul minden évben, így nincsenek túl kevesen az évfolyamindításhoz. A legnagyobb hangsúlyt a nyelvre fektetik, mivel azt vallják, hogy a nyelven keresztül lehet eljutni azokhoz az emberekhez, akiknek az életmódját, kultúráját vizsgálni kívánják. Ennek megfelelően első évben 8 kötelező nyelvóra van hetente, majd második és harmadik évben 6-6 órában tanulják a romanit. Közben folyamatosan találkoznak az általuk vizsgált közösség tagjaival. Érdekes volt hallani, hogy mennyi eltérés van az itthoni tanszék módszere és a Károly Egyetem Romistika szakának módszere között. A mi tudásunk sokkal elméletibb, míg a cseh hallgatók számára kötelező a gyakorlat.” Írja Frank Fruzsina, magyartanár – nép- és honismeret tanár, MA szakos hallgató.

A hallgatók beszámolóiból érezhető, hogy fontos tapasztalatokat és ismereteket szereztek, melyek remélhetőleg arra ösztönzik őket, hogy ne csak Magyarországban, hanem Európában gondolkodjanak ezután.

A csereprogram második része 2013. június folyamán zajlik majd, amikor is vendégül láthatjuk a cseh hallgatókat a Pécsi Tudományegyetemen.

Pécs, 2013. május 21.

A beszámolót szerkesztette: Trendl Fanni


[1] A projekt hivatalos megnevezése: TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0029. Tudományos képzés műhelyeinek támogatása a Pécsi Tudományegyetemen.

http://dx.doi.org/10.15170/ROM.2014.01.01.15