Az jutott először eszembe, amikor beléptem a Rácz Aladár Közösségi Házba, hogy itt egyszerre vagyok a múltban és a jelenben. A Közösségi Ház fölszintjén található Erdős Kamill Múzeumban lévő csodálatos gyűjtemény elénk tárja a cigányság örökségét.  A cikkben szeretném bemutatni a Rácz Aladár Közösségi Házat és az ott lévő Erdős Kamill Múzeumot, illetve a névadó Erdős Kamill életének néhány fontos momentumát.

Programok – klubok – tehetséggondozás

A Rácz Aladár Közösségi Ház 1998. május 16-i megnyitását annak köszönhette, hogy 1989. március 29-én megalakult a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, mely célul tűzte ki, hogy megszervezi a Pécs-Baranyai és a Dél-dunántúli régió cigányságának közművelődési, kulturális, illetve politikai érdekképviseletét. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a művészetek, valamint a hagyományok ápolására. A Közösségi Ház röviddel megalakulását követően létrehozta a Cigány Képzőművészek Stúdióját, mely összefogja a Baranyában élő roma képzőművészeket, alkotói többek közt Ráczné Kalányos Gyöngyi, Orsós Teréz, Fenyvesi József, Jovánovics László, Horváth Zoltán, Kosztics László, Füzesi József.[1]

Az Egyesület munkatársai sokrétű feladatkört látnak el, többek közt megalapították a Cigány Magyar Baráti Klubot, valamint támogatják és összefogják a megyében, továbbá a régióban található folklór együtteseket, zenekarokat, tánccsoportokat. A Középiskolás Cigányfiatalok Klubja keretében a pécsi kollégiumokban élő fiatalok számára szerveznek szabadidős (színház, mozi, különböző előadások) és identitástudatukat fejlesztő programokat.

Az Egyesület sok más programot is kínál – nem csak a pécsi fiatalság számára. A Közösségi Házba bárki bemehet és részese lehet a lendületes kluboknak, programoknak, illetve bárki megtekintheti az állandó és időszakos kiállításokat.

Az állandó kiállítás és a baranyai cigányság sajátosságai

1999 májusában Erdős Kamill 75. születésnapjának évfordulóján a Közösségi Házban megnyílt az Erdős Kamill Cigány Múzeum. A kiállítás állandó anyagai elsősorban a baranyai cigányság történetét és örökségét mutatják be, ezért a múzeum tárlata a “Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből” nevet kapta. Állandó kiállításai: a cigányság néprajza, cigányfestők, cigány faszobrászok, cigánykutatás, a cigány mesterségeket bemutató vályogvetők, kosárfonók, teknővájók, kovácsok, drótosok.[2]

Erdős Kamill (1924–1962) ciganológus, etnográfus, nyelvész volt. Elsajátította a kárpáti cigány és oláh cigány nyelvjárást, majd e témakörben nyelvi és néprajzi anyagokat gyűjtött. Érdeklődött népi kultúránk egész területe iránt, és törekedett a társadalom és a kultúra jelenségeinek megismerésére. A cigánykutatás történetével is foglalkozott. Részlettanulmányai a Néprajzi Közlemények, Journal of the Gypsy Lore Society (Edinburgh), Études Tziganes és Psyché (Paris) c. folyóiratokban jelentek meg. Erdős Kamill autodidakta módon szerezte tudását, az ország összes könyvtárából megszerezte a cigányok néprajzával foglalkozó magyar és külföldi szakirodalmi írásokat, és rangos szakemberekkel levelezett, konzultált és nyaranta több hónapos gyűjtő utakra ment. Járta a vidéket, megismerte a Magyarországon élő cigány közösségek életmódját, nyelvét, és tárgyakat, ruhákat, eszközöket, amuletteket gyűjtött.[3] Gyűjtőkörútja során megbizonyosodott arról, hogy nincs egységes cigány kultúra, minden csoport kultúrája más és más.

Erdős Kamill munkásságáról és a Múzeum kiállítási anyagairól még rengeteg mindent el lehetne mondani, mely sok-sok lapot töltene meg. Azonban ehelyett inkább látogassák meg a Rácz Aladár Közösségi Házat Pécsett a József u. 4. sz. alatt és érezzék a történelem erejét.

 1

Erdős Kamill egy nyári gyüjtő útján

Források:

Pécs város hivatalos honlapja: http://pecs.varosom.hu/latnivalok/kulturalisintezmenyek/RaczAladar-Kozossegi-Haz.html 2015. január 19

 


[1] Pécs város hivatalos honlapja

[2] CKKE hivatalos honlapja

[3] Erdős Kamill a kultikus cigánykutató